Ilyen csend tényleg nincs sehol. Úgy alszom éjjel, mint akit fejbeütöttek:) Ma szánkózni voltunk egy olyan nagyon hatalmas hegyen, mint a fotókon. Én voltam az utolsó, aki lecsúszott, a spanyol lánnyal, Laia-val, és a szánkónkat vissza kellett húzni a hegyre. Mindenki eltűnt addigra, megálltunk és hallgattuk, hogy ekkora csend nincs is..

Liechtenstein hercegség, lakik itt a várban egy herceg a négy gyerekével, aki közül a trónörökös egy bajor hercegnőt vett feleségül, 35 ezer ember él itt, a Főfaluban Vaduzban 5400-an.

Olyan különös ez az egész, hogy tényleg leírhatatlan. Különleges szor ötszázezermillió. A sok élménytől meg sem tudok szólalni.. Istenem mennyire jó lehet itt élni, nagyon szerencsésnek érzem magam. Ma reggelt elsétáltam a pékségbe, olyan vidám volt, hóesésben, egyedül. Tegnap napközben vettünk éves buszbérletet, ezért este gondoltam megpróbálok elektromos dugalj átalakítót venni, hiszen már van buszjegyem, és felültem egy buszra, hogy elmegyek Ausztriába. A busz megállt Eschenben, ami egy liechtensteini város, és bemondták a hangosba, hogy nem megy tovább, és olyan de olyan sötét volt és sosem jártam még ott.. És nincsenek járdák, csak az autók valahogy összevissza mennek és az emberek mindenfelé átmennek az utakon, nem is nagyon van zebra, mert nincs nagyon autó se. És késő kezdett lenni, ezért inkább nem is mentem el Ausztriába, hanem hazabuszoztam egy másik busszal. Hazafelé pedig kicsit eltévedtem, még térképem sincs és megkérdeztem egy nénit az utcám felől, aki annyira aranyos volt.. Azt mondta ne fázzak itt kint, messze vanaz utcám, és hazavitt a kocsijával. :)) És annyira kedves volt, szívmelengető az egész, ahogy beszélt hozzám, hogy milyen jól beszélek németül (ejj..) és ez a vendégszeretet..

All the day is english introduction. Azaz itt németül senki nem beszél egyelőre, ez kicsit durva, mindenki bizniszt jött tanulni és minden intézni valót angolul mondanak el. Annyira elfáradok tőle, úgy összpontosítok. De vannak akikkel németül is tudok beszélgetni, plusz összevissza beszélek ahogy tudok angolul is.

A szobatársam egy egyiptomi lány lesz!!!!!!!!! Csakis angolul tud, ez tuti. Csütörtökig kell rá várnom.

Ma hatalmasat szánkóztunk Malbunban, ahol szánkópálya is van. Életem legnagyobb havas élménye, a vastag hótakaróval és a legnagyobb hegyekkel, a legnagyobb hófalba borulásokkal. Hóviharban másztunk hegyet, de akkorát.. Gergő Veled még egyszer megmászom istenúccse ha ideérsz:)

Triesenbergben kezdtük a napot, egy városkában fent a hegyen, aholis zajlott vala az Umzug, ami egy karnevál itt errefelé. Nagyon vicces, mert az emberek beötöznek mindenfélének de úgy istenigazából és hatalmas maszkokat vesznek fel, kedveset és ijesztőt is. Az ijesztők olyan pirosfejű, szarvas, ördögkinézetűek, nagy seprűkkel bökködik a nézelődőket, konfettit szórnak a szájukba, a hajukba, a ruhájuk alá és megragadják az ember lányát, és elcibálják a többiektől, bele a felvonulásba.:) Aki azután torkaszakadtából sikít, amíg el nem engedik. :) Alpesi hangulatokkal mindezt, rengeteg trombitával, zenékkel, amikre aztán önkéntelenül is táncolt végül mindenki. Majdnem.

Jó, végülis tanulni is jöttünk, de ez még csak a welcome week:) Úgyhogy egyelőre csak német óráink vannak.

Hogy is kezdjem.. Most még van az egészben egyfajta őrület, sok cserediák mindenféle országból és mindent csinálunk, nincs megállás, nincs pillanat, percre be van osztva a programunk. És én még csak azt sem tudom kivel fogok lakni. Ebben a lakosztályban:) Itt a kollégium nem vicc, nem occsó, főleg ha azzal kezdem, hogy 1000 frank a kaukció! 200.000 ft, csak a kaukció. Aztán 350 frank, 5 hónapot kell befizetni, 100 frank az adminisztrációs költség, újabb 100 körül a tartózkodási engedély, 7000 ft a sonka kilója, egy 4 db 10 cm-es kifli pedig 1100 Ft.:) De úgy is mondhatjuk, hogy csak 5 frank 40, ami itt igencsak aprópénznek tűnik, főleg, hogy ahol ettünk, 1000 ft volt egy 2dl-es ásványvíz. Nem tudom mit ér a mi pénzünk.

Akik még itt vannak:

Építészként csak egy lány, aki spanyol. Vicces, hogy úgy mondja, hogy Valencia, hogy Valenfia és közben még kicsit ki is dugja a nyelvét, ez a spanyol nyelv marha szép.

Van egy luxembourgi szerelmespár, ők nagyon aranyosak (Lilla: teljesen úgy néz ki a fiú, mint a Norbi! komolyan), és ami klassz, tudnak németül. Tatjana és Ben. Ben ma megvárt engem, amikor kezdtem feladni a harcot hóval és heggyel, és úgy éreztem nekem jobb lesz itt a hegy közepén a forró tarkómmal beleszédülni a puha hóba és nem foglalkozni gonddal búval:) És hogy ezt a nemtudomhanyasfokozatú túrát nem tudom megcsinálni.

Vannak ketten Lettországból, két lány: Anna és Anette. Anna beszél németül, egy pont neki:) Anette nagyon aranyos, de szegény csak angolul tud:)

Van egy bolgár fiú, Victor. Teljesen úgy nézni ki, mint Victor Krum a Harry Potterből, ahogyan én elképzeltem, ezért amikor meglátom állandóan erre gondolok.

Van egy hongkongi fiú, Xitong, ő állandóan viccel és nevet és szerintem nagyon boldog, hogy itt van, mert még nem látott szánkót azt mondta. És én tanítom németre amikor kérdez valamit, de nagyon érdekes. Még a betűk után sem képes arra, hogy elolvasson egy német szöveget, hiába mondom egy-egy betűt hogy kell ejteni. Nem értem angolul hogy tanult meg. Hallás után próbálja a németet, valahogy így, jó estét: gutta áhben:)

Aztán van az indiai fiú, Predeep, aki minden nyelven beszél, náluk 45 fok van otthon, ma lehet, hogy kicsit rosszul érezte magát a hóviharban. De ő már egy éve itt van. Kicsit túl kedves néha, de biztos ez a szokás az ő kultúrájukban. Jó persze, itt senki sem hűvös, hanem össze-vissza barátkozik, de otthon ez nagyon más. Olyan izgalmas más emberekkel beszélgetni mindenféle nyelveken. Viszont néha fényképez engem és ez valahogy zavar.:) Én szívesen beszéltem volna eddig vele, de mivel észrevettem, hogy olyan, mintha sunyiban fényképezne, és többször, így valahogy kerülni kezdtem, biztos nem lát magyar lányokat, de azért na.

Aztán vannak itt dánok, egy lány és egy fiú, és lehet, hogy egyelőre még csak ennyi ismerősöm van:) míg meg nem érkezik az egyiptomi különítmény.