Bubi először is nagyon hiányzol és sajnálom, hogy keveset tudtunk beszélni.. Remélem ezen a kis történeten felvidulsz.:)

Az egyiptomi lányok nagyon jók a magyar nyelvben, megtanítottam nekik hogy szia, sziasztok, köszönöm és hodzs vadzs? Nagyon viccesek ahogy mondják, aranyosak. Ééés amikor jó sokan együtt beszélgettünk kint az utcán, elmondta a Marina, aki a szobánkban lakott vagy egy hétig, hogy amit megjegyzett a magyarból, az a SZIAAAA BUBIIIIIIII... mert ezt hallotta legtöbbször. És kérdezte, hogy mit jelent a bubi, és mindenki annyira nevetett.

Csodaszép az idő, hétágra süt a nap, köszönöm bubi hogy van biciklim, mikróm, kenyérpirítóm és fritőzöm:) ezek a legjobb dolgok itt.

Sokat kell tanulni. Annak ellenére, hogy ez egy extra ajándék félév. Olyan csoportban vagyok, akik a diplomájukat csinálják, de csak az első 3 év utáni kisebb diplomát. Viszont lehetne lazább is. De nem panaszkodok, mert a hétvégék szinte teljesen szabadok, kicsit tanulok, ha félek:), hétfőn kedden viszont listát írok mit csinálok meg és keveset alszom. Néha szerdán is. Persze ennyit igazán megtehetek azért a pénzért. És ráadásul még Japánba is elmehetek:):)

Teljesen más a hajam és a bőröm itt a tiszta hegyi levegőn, olyan mint valami szanatórium. És valakik itt élnek. Annyira szerencsések. Néha elgondolkodom, nem lehetnék-e én is ilyen szerencsés. Egyre távolabb kerülök gondolatban a koszos Budapesttől, és elgondolkoztató, hogy az árak mondjuk maximum kétszerese a magyar áraknak, de Ausztriában még ez sem igaz, mert a spar az teljesen olyan, mint otthon és egy építészmérnök mondjuk 5ször annyit keres. És mennyire más lehet, ha nem csak a spar budget zöld csomagokat keresed, hanem megveheted a tintahalat. Én pont vettem egy budget tintahalat, mert kívántam.:)

Lassan megtanulok főzni. Tudtátok, hogy ha a három napos kalácsot beteszitek a kenyérpirítóba egészen új ízeket fedezhettek fel egy kis eperlekvárral?:) Megkaramellizálódik a cukor a felszínén. És tudtátok hogy a svájci röszti milyen finom és olcsó?:) Azt is csináltam már, és nagy üzemben gyártjuk a kenyereket és a kalácsokat itt a koliban a kenyérsütővel, köszii bubi.

Szóval az egyetlen dolog, ami miatt hiányzik Pest, az a kukásbárókisasszonyfőhercegnő, a sütizés, a mozizás, meg vissza kell mennem, mert muszáj befejezni azt az egy évet a bme-n. Bubi miattad csak azért nem, mert nem hinném hogy MUSZÁJ lenne ott élni. Ha visszamegyek biciklismaszkban fogok lélegezni.:) Csak azért, mert biztos vagyok benne, hogy ez az egész allergia nem lett volna, ha mégis Pécsre megyek. És akkor nem értettem, miért olyan nehéz dönteni, és nem tudtam miért jobb Pécs, mért baj az hogy nagyváros, hát ezért.

Nagyon szeretek itt lenni. Imádok angolul beszélgetni és hogy egyre inkább sikerül, meg németül, mert olyan szépen beszélnek néhányan, olyan sokat lehet tanulni. És lehet biciklizni, mindent behálóznak a bicikliutak, a Rajna mellett végig. Pénteken majdnem 25 km-t bicikliztem. Annyira jó volt! Nem fulladtam ki, nem fáradtam el, sütött a nap, meleg volt, megittam egy üveg hegyi vizet (ami a csapból jön a koliban, de nagyon finom). Az iskolában meg a falból oxigénnel dúsított víz jön.:)

most egyelőre ennyi, pusziiiiii