sziasztok

Ákost hallgatok, és valami nagyon ihletett pillanatban vagyok.:) Nem, nem jártam rá a martinire at erkélyen. Rengeteg dolgom volt mostanában, pillanatnyi szünet nélkül csak nyomogattam az egeret, mindaddig, amíg már nem tudtam normálisan kinyújtani az ujjaimat. És minden ujjam úgy nézett ki, mint az az egy törött.

Vettem banánt és rágót (és még van belőle, bár most 3 van a számban, de elég kicsik), ez a nap ma nagyon jó.

Hazafelé jövet a boltból a rágózás közben észrevettem valamit: mindenfelé szőlő van itt, és az egyik kőfal be volt futtatva szőlővel. És észrevettem, hogy milyen erősen kapaszkodik a falhoz, le se tudod szakítani, és amikor közelebbről megnéztem, látszik, hogy kis tapadókorongjai vannak, egy kis kar kinyúlik a fal felé és a kis kar 6-7 felé ágazik és minden ág végén ott egy kicsi korong. És ez a korong nemcsakhogy rá van tapadva, de szinte bele van égve, hozzá van nőve. Nem lehet leválasztani.

...Tegnap kezdtem ezt el írni, ma viszont már nem ugyanabban az ihletett pillanatban vagyok. De még emlékszem mit szerettem volna. Szóval hogy az a szőlő hogy tudja azt megcsinálni, hogy összenő a fallal? Ebből jött az a gondolat, hogy ha egy szőlő ezt meg tudja tenni, egy ember már hogyne? Hiszen állítólag csak az agyunk 10%-át használjuk. Borzasztó ez a hatalmas erő, nem? Mire lennénk képesek? Félelmetes. Mit meg nem tudnánk tenni, ha igazán elhinnénk és arra használnánk az energiánkat? Ha a szőlőnek sikerül.

Namármost már csak az az egy kérdés maradt, hogy mi az oka, hogy az összes energiámat arra fordítottam, hogy allergiás legyek? Mert komolyan, ha tényleg ennyire meggyógyultam, és lássuk be, végülis a varázslat hatására, akkor mi is az oka ennek az egésznek? Miért alakult így? Mit kell ebből megtanulnom? Mennyi idő kell még, hogy rájöjjek? Valaminek változnia kell?

Az egyetemen valami különös szellem van. Van bennem valami vágy, hogy alkossak, és tényleg belülről jön, mintha valami meg akarna születni, és minden nap olyan, mintha valami újat készülődnék kitalálni és ettől mindennap olyan boldog vagyok. Olyan boldog várakozással vagyok tele, és még igazán nem tudom mit várok, de már érzem. Most kicsi papír maketteket fogok csinálni, kapcsolatokat és fényeket vizsgáljat terek között, hogy a művészeti iskola, amit tervezek valami igazán különleges legyen. És annyi örömöm van benne! És néha olyan izgatott vagyok, hogy nem is tudok aludni, mert annyira jó felefedezni magamban az izgatottságot és örömöt az iránt, amit csinálok. És igen, van kedvem szombaton is bemenni az egyetemre papírt ragasztgatni. Már majdnem annyira, mint éjszaka fagyival filmet nézni, társasozni, vagy színházba menni.

Ez az érzés valami olyan, mint ami régebben csak színház után ébredt bennem, amikor minden alkalommal azt éreztem, hogy színésznő leszek akkor mostantól, és végre keresek valami amatőr tásulatot.:) Vagy csak eltöltött azzal a boldog érzéssel, hogy olyat csinálok, ami tényleg örömet okoz. És idáig kellett eljönnöm, hogy az építészet is ezt ébressze bennem. És ezért akkor megérte.

Mert egyébként pokoli nehéz távol lenni a Gergőtől.

És olyanokat írok, mint valami túlbuzgó őrült. Nem tudom mi ez ami ennyire nem hagy nyugodni, és motoszkál bennem. Mintha feltaláló lennék, és kutatnék, olyan. Mint régen, amikor otthon fizika feladatokat oldottam, csakúgy, mert amikor magatól rájöttem, hogy kell megoldani, akkor mindig felfedeztem valamit. És most végre ugyanolyan.:) Húú, őrült vagyok, és már akkor sem voltam normális.

Azok a képek, amiken sok vonal van, azok a terveim. A Peter Sigrist, a tanárom, azt mondta a félévközi értékelésen, hogy az enyém az egyik kedvenc projektje. Ami az eddigi legnagyobb dolog, ami történt itt velem. Főleg azért, mert állítólag nem svájci diák valahogy elvből sem lehet jobb a svájcinál. Ezt hallottuk. És ő még ráadásul svájci tanár is. És már egyszer korábban is mondta, hogy boldog a tervemtől.:) Erről pont van egy hangfelvétel, mert mostanában felveszem amit konzultálunk, mert olyan szépen svájciul beszéli a németet, hogy nem értem. És egy német fiú azt mondta, hogy ne aggódjak, ő se mindig érti!!!!

Nem tudom.. Mára ennyi:)